Galéria
Orgoványi Gábor:
Akaratlanul hallott beszélgetések sorozat
A képek azokat az elcsípett párbeszédfoszlányokat viszik tovább, amiket véletlenül hallani, szaunában, buszon, könyvtárban, bárhol.
Csak a tudatunk mélyéről visszhangoznak, közünk nagyon nincs hozzájuk, de mégis velünk történtek, tehát részesei lettünk akaratlanul, nem titkok, nem suttogták, sőt némelyik fordulatot talán szándékosan mondták hangosabban mint az indokolt lett volna, tehát itt pörögnek köztünk, tovább csavarva azt az örvényt amelyben éljük az életünk.
Orgoványi Gábor: Donaty and Paddy
Az itt látható SplitDeco az Artoris Műteremben megvásárolható
Orgoványi Gábor: Nászajándék
Az itt látható SplitDecót virtuális helyszín elé montíroztuk.
Orgoványi Gábor: In Memoriam Avicenna
Est-hajnal, kakasütés - órakompozíció
SplitDeco™, befoglaló méret (SZ×M): 62×57 cm, 2+1 rész
Vegyes (giclée, acryl), vászon, falemezre kasírozva
Orgoványi Gábor:Ami a kolibri csőrében elfér
Állítólag az ember a halála pillanatában 21 grammot veszít testsúlyából.
Állítólag egy nagyobb fajta kolibri is 21 gramm súlyú, ezt mondja Alejandro González Inárritu filmje. A film, mint ahogy a kolibri, megható és gyönyörű. A lélek és a kolibri is az ég felé tör, és hihetetlenül kitartó.
Állítólag a 3 grammos tüzestorkú kolibri több mint 3000 kilométeres távolságot tesz meg a fészkelőhelyétől a telelőhelyig. A tenger felett egy több mint 1000 kilométeres szakaszt pihenő nélkül hagy minden alkalommal maga mögött....
Orgoványi Gábor:
Taking off
Az 1971-es Milos Forman – Miroslav Ondricek film az Elszakadás (Taking Off) a tipikus amerikai életformát mutatja. A még együtt élő szülők és gyermekeik nemzedékét. A szokványos sztori, az elkóborolt kamaszlány, az őt kereső szülők, akik minden áron meg akarják érteni az ifjúság lelkét... Kábítószer, félreértés, szex...
„Groteszk szemüveggel az ítélkezés elkerülésével modellálja azt a helyzetet, amelyben az önmegvalósításra vágyakozó ifjú nemzedék szembekerül a szülők kispolgári életnormáival. Az ifjak zűrzavaros érzelmi életét, sokszor a „könnyű” drogokba menekülését is tárgyilagosan, szeretetteljes kritikával kezeli. A film nagy vitatéma az idősebbek „példamutatásáról” és az életre való felkészítés lehetőségeiről.” Perlaki Tamás filmesztéta
„Groteszk szemüveggel az ítélkezés elkerülésével modellálja azt a helyzetet, amelyben az önmegvalósításra vágyakozó ifjú nemzedék szembekerül a szülők kispolgári életnormáival. Az ifjak zűrzavaros érzelmi életét, sokszor a „könnyű” drogokba menekülését is tárgyilagosan, szeretetteljes kritikával kezeli. A film nagy vitatéma az idősebbek „példamutatásáról” és az életre való felkészítés lehetőségeiről.” Perlaki Tamás filmesztéta
Orgoványi Gábor:
Mood Carmine
Az itt látható SplitDeco - a Művészetek Palotájában megrendezett kiállításon volt látható.
Orgoványi Gábor:
Medúza
Sajtóhír: Egy halálos mérgű medúza felbukkanása miatt nem tudta befejezni legújabb filmjének forgatását Kate Hudson és Matthew McConaughey. A két hollywoodi sztár "Bolondok aranya" című kalandfilmjének zárójelenetét akarták rögzíteni Ausztrália keleti partjainál, amikor a produkció zoológiai felügyelője felhívta a figyelmet a veszélyre. A stáb úgy döntött, hogy másutt veszi majd föl a jövő év elején bemutatandó film hiányzó jelenetét, közölte pénteken a produkció sajtófőnöke.
A forgatás elhalasztásának oka egy mindössze gyűszűnyi nagyságú medúza, amelynek csípése azonban halálos is lehet, ha az ember nem jut idejében kórházba. Az irukandzsi medúza csak Ausztrália keleti partjainak trópusi vizeiben található. Csípése a vérnyomás hirtelen felszökését, rendkívül erős fájdalmakat, agyvérzést, szívbénulást okozhat, ha 15–20 percen belül az illető nem kap szakszerű ellátást.
Orgoványi Gábor:Prométheusz
Beethoven Prometheus teremtményei c. balettje megelevenedik: két, lassanként megelevendő szobrot látunk, melyek a harmónia hatalmánál fogva az emberi élet érzései és szenvedélyei iránt fogékony teremtményekké válnak. A fáklyavivő Prometheus hős, a világosság, a művelődés, a felvilágosodás hőse, a merész és vad fantázia szülötte...
Orgoványi Gábor:
Nyomozás a Kleist-ügyben
Orgoványi Gábor:
Nyomozás a Kleist-ügyben
A XVIII. század végi német romantika indulásának legnagyobb drámaköltője, Heinrich Von Kleist. Egyéniségében sok minden alig érthető, ezért sokan ezt a lángeszű írásművészt egyben elmebetegnek is tekintik. Egész életére jellemző túlzásai, mániákus rendszeretete belső lelki válságának ellentételezése. Ide-oda hányódik a német városok között, közben írja jobbnál jobb drámáit, amiket ugyan bemutatnak, de sem a kritikának, sem a közönségnek nem tetszenek. Élete szakadatlan nyugtalanság. Elkezdi nem hinni, amit tud. A tapasztalható igazságtalanságok felháborítják, ezért megírja a méltánytalanságok és az ellenük való reménytelen küzdelem regényét: a "Kohlhaas Mihály"-t, amely olyan remekmű, amely akkor is biztosítaná számára az irodalmi halhatatlanságot, ha semmi egyebet nem írt volna. Drámai hőseinek sorsa kétségbeejtően tragikus és rejtélyes, mint ahogyan saját sorsa is. A mindössze 34 évet élt, a halála után világsikerűvé vált drámaíró sorsát és halálának a mai napig nem tisztázott körülményeit dolgozza fel Günther Kunert – Kálmán János 1987-es filmje, a Nyomozás a Kleist-ügyben.
Orgoványi Gábor:
Idén Marienbadban
Majd egy emberöltővel ezelőtt, 1961-ben Alain Resnais és Alain Robbe-Grillet filmje, a Tavaly Marienbadban borzolta a kedélyeket. Egyszerre álom és valóság. Szövevényes történet valódi és elképzelt emlékekből és gondolatokból, ahol nem lehet a valóságos eseményekről a hagyományos értelemben vett tiszta képet alkotni. Alapmű: nem a hagyományos elbeszélő mozi, hanem a tudatos érzékelés bizonyossága kérdéseinek boncolgatása.
Az Idén Marienbadban az álom és valóság leképeződése, egy leheletkönnyű ihletés, ahol a hiányzó részek mondanak el a történetből a legtöbbet... A filmbeli szereplők ugyanúgy, mint a hétköznapi életben: állandóan figyelnek, néznek, és őket is mindig figyelik. A dolgokról alkotott tudásunk bizonytalan, részleges és állandóan változik, csak annyit látunk a térből, amennyi az aktuális pozíciónkból a szemünk elé tárul, és csak annyit tudunk, amennyi információhoz engednek hozzájutni...
Az Idén Marienbadban az álom és valóság leképeződése, egy leheletkönnyű ihletés, ahol a hiányzó részek mondanak el a történetből a legtöbbet... A filmbeli szereplők ugyanúgy, mint a hétköznapi életben: állandóan figyelnek, néznek, és őket is mindig figyelik. A dolgokról alkotott tudásunk bizonytalan, részleges és állandóan változik, csak annyit látunk a térből, amennyi az aktuális pozíciónkból a szemünk elé tárul, és csak annyit tudunk, amennyi információhoz engednek hozzájutni...
Orgoványi Gábor:
Hagymadráma I.
„Az emlékezet – ha kérdésekkel gyötörjük – olyan, mint egy hagyma, szeretné, ha sorra lefejtenénk a rétegeit, hogy feltárhasson mindent, ami benne betűről betűre írva áll: ritkán egyértelműen, gyakran tükörírással vagy valahogy másképp rejtjelezve. Az első, még szárazon zizegő héj alatt ott a következő, amely alól, alighogy lehántjuk, egy harmadik réteg bomlik ki nedvesen, alatta pedig már ott vár és sugdos egy negyedik és ötödik. És minden újabb réteg további, rég került szavakat izzad ki magából, itt-ott cirkalmas jeleket, mintha valaki, amikor a hagyma még csak csírázott, nagy titokzatoskodva, ifjúkorától fogva benne akarta volna elrejteni titkait." Günter Grass: Hagymahántás közben
Orgoványi Gábor:Sosem csendes óceán
„Szállani, szállani, szállani egyre,
Új, új Vizekre, nagy, szűzi Vizekre,
Röpülj hajó,
Szállani, szállani, szállani egyre.”
Ady Endre:
Új vizeken járok
Vizet és felhőket festeni könnyű siker,
mindig szépek, ha csak a töredékét sikerül is visszaadni, már gyönyörű.
Orgoványi Gábor:
Báró Münchhausen és Buster Keaton beszélgetése az aerodinamikáról
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt valóságos figura volt, aki a XVIII. században nagy elbeszélői tehetséggel egyre színesebben adta elő a távoli vidékeken vele megtörtént (avagy meg nem történt) kalandokat... A történetekből számos könyv, film és rajzfilm készült. Egyike a legismertebb történeteknek az ágyúgolyón való lovaglás, amikor a báró a török háborúban felderítés céljából ágyúgolyóra pattant, de csak későn jutott eszébe, hogy vissza is kell majd térnie. Menet közben irányt váltott hát, s egy török golyóbison épségben, bár dolgavégezetlenül tért vissza. Buster Keatont és Münchausen bárót mintegy 100 év választja el egymástól, de lelkük találkozik. Buster Keaton az amerikai némafilmkorszak színésze, filmproducere, forgatókönyvírója és filmrendezője, aki a legmerészebb gegeket is rezzenéstelen arccal tudta előadni s ezzel közönségét a hangnélküli filmben megnevettetni. Keaton az örök ártatlanság, aki folyvást abszurd helyzetekben találja magát, de határtalan találékonyságának köszönhetően a legelképesztőbb helyzetekből is sértetlenül mászik ki. Kezdetben a Buster figura inkább álmodozó volt, aki állandóan fantáziál és a boldog naivitásban és tudatlanságban él. Az ellenséges emberekkel szemben nyugodt maradt és hajmeresztő ötletekkel gyűrte le az akadályokat. Színészként 127 filmben játszott és 48 filmet rendezett. A felhők igazi splitek, apró vízszemcsékkel láthatóvá teszik a levegőt. Báró Münchhausen és Buster Keaton beszélgetésének tárgya: irányítható-e a levegőben egy erősebb földi akarat, az ágyúé...
Orgoványi Gábor:
Montmartre-i lépcsőn II.
Vizet és felhőket festeni könnyű siker,
mindig szépek, ha csak a töredékét sikerül is visszaadni, már gyönyörű.
Orgoványi Gábor:
Báró Münchhausen és Buster Keaton beszélgetése az aerodinamikáról
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt valóságos figura volt, aki a XVIII. században nagy elbeszélői tehetséggel egyre színesebben adta elő a távoli vidékeken vele megtörtént (avagy meg nem történt) kalandokat... A történetekből számos könyv, film és rajzfilm készült. Egyike a legismertebb történeteknek az ágyúgolyón való lovaglás, amikor a báró a török háborúban felderítés céljából ágyúgolyóra pattant, de csak későn jutott eszébe, hogy vissza is kell majd térnie. Menet közben irányt váltott hát, s egy török golyóbison épségben, bár dolgavégezetlenül tért vissza. Buster Keatont és Münchausen bárót mintegy 100 év választja el egymástól, de lelkük találkozik. Buster Keaton az amerikai némafilmkorszak színésze, filmproducere, forgatókönyvírója és filmrendezője, aki a legmerészebb gegeket is rezzenéstelen arccal tudta előadni s ezzel közönségét a hangnélküli filmben megnevettetni. Keaton az örök ártatlanság, aki folyvást abszurd helyzetekben találja magát, de határtalan találékonyságának köszönhetően a legelképesztőbb helyzetekből is sértetlenül mászik ki. Kezdetben a Buster figura inkább álmodozó volt, aki állandóan fantáziál és a boldog naivitásban és tudatlanságban él. Az ellenséges emberekkel szemben nyugodt maradt és hajmeresztő ötletekkel gyűrte le az akadályokat. Színészként 127 filmben játszott és 48 filmet rendezett. A felhők igazi splitek, apró vízszemcsékkel láthatóvá teszik a levegőt. Báró Münchhausen és Buster Keaton beszélgetésének tárgya: irányítható-e a levegőben egy erősebb földi akarat, az ágyúé...
Orgoványi Gábor:
Montmartre-i lépcsőn II.
Orgoványi Gábor:
Ütésváltás - kompozíció
A golfjátékos, ha nincs tétje a mérkőzésnek, könnyedén beletalál messziről is a lyukba. Míg ha 1 millió dollár a tét, akkor közelről is gyakran mellé gurítja a labdát. Leghatékonyabban úgy éri el a cselekvés a célját, ha a cél nem számít. Mert ha a cél foglalkoztat, akkor az jelentős mennyiségű pszionikus energiát (figyelmet) von el tőlünk a közvetlen cselekedettől, mellyel elérhetnénk azt. Ha a golfjátékosnak ütés közben azon jár az esze, hogy miket fog majd venni a sok pénzből, az ugyanúgy gyengíti őt, mintha attól rettegne, ha nem nyer, akkor holnap nem lesz mit ennie. Cselekvés közben ne fordítsunk másra energiát, csak magára a cselekvésre. Cselekvés előtt, és cselekvés után viszont jöhet a gondolkodás.
Ütésváltás - kompozíció
A golfjátékos, ha nincs tétje a mérkőzésnek, könnyedén beletalál messziről is a lyukba. Míg ha 1 millió dollár a tét, akkor közelről is gyakran mellé gurítja a labdát. Leghatékonyabban úgy éri el a cselekvés a célját, ha a cél nem számít. Mert ha a cél foglalkoztat, akkor az jelentős mennyiségű pszionikus energiát (figyelmet) von el tőlünk a közvetlen cselekedettől, mellyel elérhetnénk azt. Ha a golfjátékosnak ütés közben azon jár az esze, hogy miket fog majd venni a sok pénzből, az ugyanúgy gyengíti őt, mintha attól rettegne, ha nem nyer, akkor holnap nem lesz mit ennie. Cselekvés közben ne fordítsunk másra energiát, csak magára a cselekvésre. Cselekvés előtt, és cselekvés után viszont jöhet a gondolkodás.
Adrew Matthews
Amikor a céllövő céloz, gondosan egyvonalba állítja a célkeresztet és a célt, majd elsüti a fegyvert. A golfozó ezt nem teheti meg, ehelyett erősen koncentrál a lyukra: az agyával és a lelkével céloz, ha sikerül, a labdát a gondolat repíti célba...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
