Orgoványi Gábor: Vázlat No.2
Orgoványi Gábor: Nyomozás a Kleist-ügybenA XVIII. század végi német romantika indulásának legnagyobb drámaköltője, Heinrich Von Kleist. Egyéniségében sok minden alig érthető, ezért sokan ezt a lángeszű írásművészt egyben elmebetegnek is tekintik. Egész életére jellemző túlzásai, mániákus rendszeretete belső lelki válságának ellentételezése. Ide-oda hányódik a német városok között, közben írja jobbnál jobb drámáit, amiket ugyan bemutatnak, de sem a kritikának, sem a közönségnek nem tetszenek. Élete szakadatlan nyugtalanság. Elkezdi nem hinni, amit tud. A tapasztalható igazságtalanságok felháborítják, ezért megírja a méltánytalanságok és az ellenük való reménytelen küzdelem regényét: a "Kohlhaas Mihály"-t, amely olyan remekmű, amely akkor is biztosítaná számára az irodalmi halhatatlanságot, ha semmi egyebet nem írt volna. Drámai hőseinek sorsa kétségbeejtően tragikus és rejtélyes, mint ahogyan saját sorsa is. A mindössze 34 évet élt, a halála után világsikerűvé vált drámaíró sorsát és halálának a mai napig nem tisztázott körülményeit dolgozza fel Günther Kunert – Kálmán János 1987-es filmje, a Nyomozás a Kleist-ügyben.
Orgoványi Gábor: Időhíd II.
Az első híd Budapesten, egy magyar híd, aminek a tervezője a skót származású Adam Clarck volt. De a híd teljesen magyar, Budapest és Magyarország egyik leghíresebb, emblematikus műemléke. Besenyei Péter műrepülő világbajnok egy film forgatása során 2001-ben ötször repült át a Lánchíd alatt. Hogyan látja Besenyei Péter Budapestet madártávlatból és a Lánchíd Besenyei Pétert egészen közelről? Talán Széchenyi láthatta így 1849-ben a Lánchidat a csónakból, amikor a Lánchíd utolsó láncát húzták fel, és az elszakadt. Széchenyi az élet és halál között lebeg, talán ugyanaz a 20 cm választja el a haláltól, ami Besenyei Pétert a hídpillértől.
Orgoványi Gábor: Szent Iván éjszakáján I.
Szent Iván éjjele az év leghosszabb napja. A finneknél a családok ilyenkor egész éjjel fent vannak, senki nem alszik. Aki teheti, vízre száll, és együtt, vidáman ünneplik az év legvilágosabb napját és együtt lesik, majd ünneplik az újra felbukkanó napot. Németország szinte minden településén örömtüzeket gyújtanak, énekkel és körtánccal múlatják az időt.
Egyes helyeken úgy vélték, hogy azoknak a fiataloknak a szülei fogják a legbővebb termést betakarítani, akik a legmagasabbra ugrottak a Szent Iván-napi tűz fölött. Franciaország keleti részén valaha a dombok tetejéről égő kerekeket gurigáltak a Moselle folyóba.
Hatalmas tüzeket raknak Európa számos táján, így Portugáliában és Lappföldön is. A máglyáknak varázserőt tulajdonítanak: megtisztítanak és védelmeznek a boszorkányoktól, betegségektől, kártékony rovaroktól és a rágcsálóktól. Ezen az éjjelen a víz is természetfeletti erőt kap. Az olaszok ilyenkor nagy fürdést rendeznek.
A tisztító tűzről, a fényről már sok mindent elmondtak, én most csak annyit: szeretem, hogy amin átmegy, azt viszi magával, hordja és osztja szét az energiát, váljunk hát mi is áteresztővé...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
