Dac a Ráday utcában - Netregény 8.

8. fejezet: 2009.03.21.

Tehát a Ráday utca 31-ről most kicsit bővebben: a háznak története van, amiből néhány töredék a Tervtárban fellelt tervlapokról hagyta magát megismerni.
A Ráday 31 tervei 1910-ben, Ő Méltósága Báró Thoroczkay Viktorné úrnőt jelölik a bérház tulajdonosának. Minden valószínűség szerint a ház ezt követően, talán már 1911-re fel is épült Reiss Zoltán műépítész tervei alapján.

A Ráday utca felől így nézhetett volna ki (már ha valaki így kiterítve képes lett volna látni, mivel a ház egy T alakú belsőudvart ölel körbe, azaz a J és a B takarja a K-t). Ugye szép? Hát még a kézzel írt statika számítások, amelyek bőrszerű vastag papírra, tussal készültek és a mai napig jól megőrizték állagukat. (Érdekességként, az 1962-es felújítási munkák stencilezett műleírása már közel nem tartja ilyen jól magát.)

A következő tulajdonos ismét egy hölgy lett, Nagyságos Özv. Sváby Lajosné úrhölgy, akiről azért tudunk, mert 1929-ben újabb 2 emeletet húzatott az addig háromemeletes bérházára és annak rendje-módja szerint azt engedélyeztetett, a terveket pedig az építész leadta a Tervtárba.
Zajlott (erősen) az élet tovább, és a tervlapok tanúsága szerint 1942-ben már a bérház a Trieszti Általános Biztosító Társulat tulajdonát képezte, ezt onnan tudjuk, hogy az egyik bérlő (újabb hölgy: Őnagys. Özv. Kun Lászlóné) 1942-ben az egyik bérleményben hirdetési irodát nyitott (ugyan mit hirdethetett?) és galériát építtetett a helyiségben, amelynek engedélyezési tervei fennmaradtak.
Tovább zajlott az élet, így (talán 1946 körül) a Biztosító Társulat kénytelen volt a bombák okozta kisebb folytonossági hiányokat jelentős tatarozással helyrehozni. Ami a metszeten pirossal van jelölve, az bizony leomlott.

Hogy akkor milyen küllemmel állították az épületet a valóságban helyre, nem tudjuk. Fennmaradt azonban a már hivatkozott 1962-es tervdokumentáció, mely vélhetően a mai állapothoz vezetett. A nemes egyszerűség jellemzi az akkor már Tanácsi tulajdonban lévő ingatlan felújítására vonatkozó előírásokat: az összes gipszdíszítést eltávolítani, a műkő lábazatot lebontani. A letisztult formákra jellemző a homlokzat színezésére vonatkozó tervlapból egy pici részlet: a portálon semmi túltengő díszítés, maratott üveg, gipszdísz.

Ennek is meg van a maga előnye, a helyreállítása nem fog problémát okozni (talán), ha tényleg ezt a megjelenést akarják műemlékvédeni.
.

Nincsenek megjegyzések: