Dac a Ráday utcában - folytatásos netregény, 1. fejezet

Dac a Ráday utcában

Mindig is ide vágytunk! És most megkaptuk a lehetőséget - 2009.01.13-án. De ez nem péntekre esett. Magunk sem hittük, pedig 2008.12.03-án a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestülete már döntött az ügyben. Nekünk ítélte akkor és most pedig aláírtuk a szerződést. Szerződést 67m2 bérleti jogára, 10 éven keresztül, kulturális célra Budapest kulturális szívében, a Ráday utcában. Hihetetlen öröm, aztán hihetetlen szorongás, az egész csapat ezt érzi. A tények: Kicsi, összesen 67m2, mi pedig 500m2-nyi terveket dédelgettünk - nem baj, mert mi megmutatjuk, hogy kis helyen is lehet maradandót alkotni! Romos, az ablakokon fütyül a szél, a plafon alól szigetelőanyag kandikál ki - nem baj, mert nem kell semmit lerombolni, bátran lehet újjáépíteni! Semmi nincs benne, se villany, se gáz, se fűtés, csak víz és az is a falban: felázás formájában - nem baj, ezt legalább már nem kell bevezettetni! Nem is a Ráday utcában van, csak a címe az - nem baj, a lényeg az, hogy a Rádayból oda lehet látni! A nap csak akkor süt be, ha a szemközti ablakról idetéved - nem baj, de a miénk! Ötletünk, energiánk lendületünk van, meg akarjuk mutatni, mire vagyunk képesek. Sőt, meg akarjuk mutatni, hogyan vagyunk képesek.... Illetve pontosítsunk: sok ötletünk van, de mindegyik közös vonása, hogy drága, energiánk tényleg van, egy hét alatt sikerült elintézni, hogy lett villanyóránk, sőt egy vízmérőnk is (lehet, hogy ezzel már mérni tudjuk a falban csordogáló vizet is?) a lendület megvan, az összes barátnak elmondtuk, de mindegyik kissé sajnálkozva gratulált: szép és nemes terhet vettetek a nyakatokba, de miből fogjátok életre kelteni ezt a romhalmazt? A lendület még akkor is tart! Koncepciót szülünk, a pályázatunk részleteit bontogatjuk ki, amivel elnyertük az Önkormányzattól az ingatlan bérleti jogát. Most már nem álom, hanem megvalósítandó terv minden egyes mondat, amit ott leírtunk. Munkatervet készítünk a 2009-es évre. Közben persze lebontjuk a várpalotai kiállítást és készülünk a Pincegalériába. Esténként - éjszakánként e-mailben cseréljük ki gondolatainkat, mit és hogyan kellene csinálni. Eldöntöttük, mindenki (már aki most a képernyővel szemben ül és olvassa sorainkat) számára megmutatjuk hogyan csináljuk és kikérjük a véleményét. Több szem többet lát. A jó tanács többet ér néha a pénznél. HAHÓ!!!! Kedves Olvasó! A véleményét szeretnénk kérni!! A jó tanácsát szeretnénk kérni!! Megnyitjuk az ötletládát, ahová várunk minden hozzászólást!

(E-mail címünk:
info@splitdeco.hu)

BPIX és DAC
A kiindulási állapot:

Kezdjük a Ráday utcai történetet - ilyen volt/van, 2009. január 13-án:



A cél adott: itt kiállítótermet kell nyitni 2009 áprilisára, esetleg májusára! De nem egy akármilyen kiállítótermet: ez egy többfunkciós képzőművészeti alkotóműhely lesz; egy olyan digitális alkotó centrum, amely megismerteti a látogatókat a digitális festészeti technikákkal és bemutatja az ezzel a technikával alkotó hazai, valamint külföldi kortárs festőművészeket.
Kiállítóterem lesz, bemutató műhely lesz, szakmai fórum lesz, hazai és nemzetközi digitális művészeti fesztiválok, pályázatok, versenyek kiinduló pontja lesz. NEVE lesz és neves lesz: BPIX lesz, digitális alkotócentrum Budapest szívében, a IX. kerületben.
1. lépés: 2009. január 24. A funkciókat meghatároztuk kedves barátunk, Zács András építész hihetetlen lelkesedéssel nekilátott a 67m2-ből legalább 120-at varázsolni, papíron. Galéria (ahol még az iroda is elfér), üvegfelületek (hogy kitáruljon a tér), fények (ha már a nap nem süt be, akkor reflektorból), nyerstégla felületek (levakarni a lehámlott vakolatot mégis olcsóbb, mint kijavítani), kispatak (mint vízelvezetés), ötletek, ötletek, ötletek.
Ha elkészül a terv, lesz költségvetés is. Ettől tartunk, de igyekszünk nem erre koncentrálni.

ÉS VÁRJUK A VÉLEMÉNYEKET, TANÁCSOKAT!

(E-mail címünk:
info@splitdeco.hu)
forrás:
http://www.splitdeco.hu/
.
.

Nincsenek megjegyzések: